Az első napok Ógyallán

"Felmegyünk az Úr házába." - templomlépcső Kurtakeszin

E blogbejegyzésben visszapillantok az első hetekre, amelyeket Ógyallán és körrnyékén töltöttem.

Templomok

Nagyon szép templomaink vannak. A gyallai egy tágas bazilikához hasonlít. Szép az architektúrája, tornya minden irányból felbukkan és mutatkozik. Magában őrzi a régi elpusztult templom tárgyait - így összekapcsolja a gyallai nemzedékeket a jelennel. Tornyából gyönyörű a kilátás.

Bagota ősi, kis temploma barokk gyöngyszem. Itt éppen most ünnepeltük a Szent Anna búcsút. Jó, hogy a nagytemplom  mellett akad egy kisebb alternatíva is. Látom, hogy minden templomnak megvannak a gondos emberei, akik törődnek a szent hajlékkal.

Perbete temploma barokk jellegű, szinte bazilika méretű.  Komoly közösséggel számol. Sok  szép tárgy található benne, pl. a keresztelőkút, szószék, oltárképek, szentélyrekesztő, kórusfeljáró, barokk ajtók. Zengő nagyharangját öröm hallani.  

Szószék Perbetén

Emberek-találkozások

Igyekszem sétával, kerékpárral, autóval felfedezni a szerteágazó utcákat, városrészeket,  de az esperesség falvait is. Próbálok ráérezni a város  és környékének tagoltságára, természeti adottságaira. Keresem a sajátos pontokat, a szépség, a csend oázisait, a múlt emlékeit és jeleit, a praktikus élethez szükséges pontokat. Egy új világ tárul fel előttem fokozatosan. Az emberek világa lassan, óvatosabban nyilik meg egy lelkipásztor előtt.   De ez így természetes.

Papi élet

A plébánia ebédlője - Ógyallán

Nyár van. Kicsit nyugalmasabban telnek a napok. A plébániaépület régi, de kellemes milliője van. Kipakoltam könyveimet, jólesett találkozni velük közelről. Van időm imádkozni és olvasni. Az első bemutatkozó látogatásokat is fokozatosan abszolválom. Belefért már egy biciklitúra is az ifjúsággal. Ízlelgetem az ízes gyallai dinnyét, paradicsomot, paprikát. Közben a nyári hőség közepette torokfájás kap el. Paptestvérem biciklin érkezik Magyarországról, minden évben meglátogat, jól esik beszélgetni, találkozni.  Nagymamám is velem van, 82 éves lett éppen. Mennyit fárad itt is értem. Közben megvolt az első esketés, keresztelők, az első családlátogatás.  Találkozás a környékben élő papokkal. Ami a legfontosabb, Jézus jelenléte az Oltáriszentségben, ő várt Bősön, Galántán és itt is. Ő a biztos pont, akihez ragaszkodnom kell.

Imádsággal  további szép és áldott napokat mindnyájunknak: J. Attila esperes-plébános




 

Beköszöntő

Kedves ógyallai hívek,

Józsa Attila vagyok, 2017 július elsejétől Ógyalla esperes-plébánosa. Örömmel jöttem ebbe a szép,  folyóban, erdőben, tágas  termőföldben s nemkülönben vallási és kulturális értékekben gazdag régióba, bár előző szolgálati helyemen  Galántán nagyon szívesen dolgoztam és tartózkodtam, s nem volt könnyű számomra most a váltás. Galánta védőszentje Sznet István király, itt pedig Szent László vár rám. Úgy veszem, hogy apostoli királyunk átküldött  szentéletű későbbi utódjához  tanulásra, munkálkodásra. Vágyódom Krisztusban történő találkozásokra, vágyódom közösen átélt szép  ünnepekre, az istendícséret alkalmaira, s a hétköznapokban pedig szeretetben gazdag közelségre, hogy mindenki megkaphassa azt a segítséget, amelyet méltán elvár Krisztus Egyházától, s Krisztus papjától. értetek és veletek akarok  lenni az Úr szolgálatában. Ez a blog is egy szerény eszköz akar lenni, hogy szólhassak, s megosszam egy kicsit a kedves Hívekkel gondolataimat, a hitben átélteteket. A blog jelképéül templomunk szép tornyát választottam, amely az égiekre, az odaföntvalókra, arra a másik világra, Isten világára mutat, amely oly távolnak tűnik és mégis oly közel van Hozzánk.   Imádsággal: Attila esperes plébános. J.A.F.L  (=József, Attila,. Ferenc László)